Dr. Tölgyessy Péterné Sass Magdolna

Egyetemi docens, Nemzetközi Gazdaságtan Tanszék

Globális értékláncok, Ipar4.0 és Dél-Korea példája

A globális értékláncok terjedése egyre több ország számára teszi lehetővé a nemzetközi gazdaságba történő erőteljesebb bekapcsolódást, integrációt, ad(hat) lökést a hazai gazdaság fejlődésének (WTO, 2019).  Az Ipar 4.0, a digitális gazdaság elemeinek, az új technológiáknak az egyre szélesebb körű alkalmazása megváltoztathatja a kiépült hálózatokat-rendszereket, és a bennük résztvevő gazdaságok szerepét. Ázsia különösen erősen kapcsolódott be a globális értékláncokba, nemcsak egyfajta „Asia factory”-ként, a termelési-összeszerelési tevékenységek elvégzése révén (ADB, 2013), hanem egyre inkább más, szolgáltató tevékenységek révén is, és egyre több ázsiai multinacionális vállalat szervezi meg és nemzetköziesíti ’lead firm’-ként, vezető vállalatként a saját értékláncát. 

A tanulmány a következő három legfontosabb változást emeli ki a fenti területen.  

  • Egyrészt a digitális gazdaság térnyerése új iparágak és tevékenységek megjelenését és térnyerését jelenti, amely megváltoztatja a hozzáadott-érték- és jövedelemmegoszlást egy-egy értékláncon belül. A ’mosolygörbe’ alapján például az ú.n. after-sales szolgáltatások egyre fontosabb jövedelemteremtők lehetnek.  
  • Másrészt a digitális gazdaság, az Ipar 4.0 térnyerése megváltoztatja az értékláncokban való részvétel szakképzettség-követelményeit is. A digitális tudás szerepe felértékelődik.  
  • Harmadrészt az Ipar 4.0 körülményei között a vállalati értékteremtés együttműködő, ’collaborative’ ökoszisztémák révén növelhető (Cho et al., 2018). 

Hogyan változhat az ázsiai gazdaságok nemzetközi szerepe ebben az új helyzetben? Természetesen alapvető eltérések vannak az egyes ázsiai gazdaságok között ebben a tekintetben. Japán a vezető fejlett országok közé tartozik, multinacionális vállalatai a világ vezető ’lead firm’-jei között szerepelnek. Mögötte halad – egyre szorosabban – Dél-Korea. Tajvan is gyorsan fejlődik. Ugyanakkor több ázsiai ország még leginkább a termelés, összeszerelés felől kapcsolódik a globális értékláncokba, például a gyorsan iparosodó országok második hulláma, vagy Kína, növekszik Vietnam bekapcsolódása és egy új szereplő lehet ebben a tekintetben India.  

A jelentés a dél-koreai vállalatok lehetséges szerepét és stratégiáját veszi górcső alá. Bemutatják, hogy több más ázsiai országhoz hasonlóan, Dél-Korea korlátozottan vesz részt a digitális világgazdaságban. A gazdaság szerkezetét tekintve koncentrált: a kevés versenyképes multinacionális cég dominál, kevés a független digitális vállalat. Ugyan a koreai gazdaság vezet az OECD-ben a kutatás-fejlesztési kiadások GDP-hez viszonyított nagyságát tekintve, azonban ennek csak töredéke talál helyet az Ipar 4.0-hoz, digitalizációhoz kapcsolódó tevékenységekben. Akadályozza a digitális cégek áttörését a kockázati tőke hiánya is. Ezen felül a koreai cégek kevés vállalati partnerségi kapcsolattal és együttműködéssel rendelkeznek (Cho et al., 2018)    

Bár minden gazdaság más és más, a jelentés által elemzett tényezőket érdemes lehet részletesen megvizsgálni más régiók, így a globális és főleg regionális értékláncokba erőteljesen bekapcsolódott kelet-közép-európai régió esetében is. Egy rövid áttekintés fér bele ebbe a keretbe. Fontos mutató a digitális világgazdaságba való beágyazottság, amiben például régiónkban Észtország haladt előre leginkább, míg a többi gazdaság teljesítménye a dél-koreainál is gyengébb. A magyar cégek versenyképessége régiós összehasonlításban gyenge. A kutatás-fejlesztési kiadások alacsonyak, talán Szlovénia és Csehország a kivétel ebben a tekintetben1 Az oktatási rendszer, a kockázati tőke és a vállalati együttműködés hiánya régiónkban is fontos akadályozó tényező. Ezek a sarokpontok kijelölik nemcsak a vállalati stratégia, de az azt segíteni hivatott gazdaságpolitika irányait is.

Irodalomjegyzék:

ADB. Beyond Factory Asia Fuelling Growth in a Changing World. Asian Development Bank 2013.

Cho, J., Bamber, P. és Stacey, F. The Digital Economy, Global Value Chains and Asia. Technical Report, December 2018. Duke University Global Value Chains Center (Duke GVCC) with the Korea Institute for Industrial Economics & Trade (KIET), 2018.

WTO. Global Value Chain Development Report 2019. World Trade Organisation Geneva. 2019.

Close Menu