Mosonyiné Ádám Gizella

Adjunktus, Nemzetközi kereskedelem és logisztika Tanszék

A lean menedzsment és a digitalizáció

Lean menedzsment egy olyan eszközökből álló módszer együttes, amely az értékteremtésre, vevői igények kielégítésére koncentrál olyan módon, hogy folyamatosan hatékonyságot növel és veszteségeket szüntet meg. A legfontosabb veszteségtípusokat pontosan megfogalmazza e szemlélet, amelyek eltávolítására vonatkozó törekvés folyamatos. A veszteségtípusok a következőek: a selejt, túltermelés, fuvarozás/szállítás (anyagmozgatás)várakozás,  készlet,  mozdulat,  feldolgozás és a kiaknázatlan emberi tehetség. Több évtizeden keresztül a gyártó vállalatok a lean menedzsmentet egy életképes üzleti stratégiaként tartották számon, amely segítségével működési kiválóságot érhetnek el többek között a szabványosított folyamatok, a folyamatos fejlesztési kultúra és a munkaerő felhatalmazás által, mindezt egyszerű és költséghatékony módon. A lean megoldások természetüket tekintve rendkívül összetettek és szorosan összekapcsolódó vezetői gyakorlatokból áll, mint az éppen időben elv (JIT), az egy számjegyű perc alatti átállás (SMED), a teljeskörű minőségmenedzsment (TQM), a teljeskörű hatékony karbantartás (TPM), humán erőforrás menedzsment (HRM)beszállítói kapcsolatmenedzsment (SRM) és a vevői kapcsolatmenedzsment (CRM). Fontos megjegyezni, hogy elvben a fenti alapelvek és gyakorlatok sikeresen alkalmazhatóak hagyományos módszerekkel digitális megoldások nélkül is (1, 2). 

 

Az üzleti világ azonban belépett a digitalizáció új korszakába, amely számos új technológiával és lehetőségekkel kecsegteti a vállalati résztvevőket. Ez a digitális korszak az úgynevezett Ipar 4.0 fogalommal fejezi ki a fejlődés egy újabb állomását, amelynek középpontjában a fizikai és virtuális világ vertikális és horizontális integrációja áll. Az Ipar 4.0 részét képezik olyan új ipari innovációk, mint a kiber-fizikai rendszerek (CPS), a dolgok internete ipari feljesztése (IIoT), a szolgáltatások internete (IoS), blockchain és felhő/ big data technológiák, amelyek biztosítani tudják akár az ellátási lánc szintű integrációt. A digitalizáció hatása a vállalatok szempontjából a következő területekre koncentrálódik: fogyasztók közvetlen elérésére, az innováció új dimenzióinak létrehozására, a vállalati funkciók átrendeződésére, az IT platform változására, végül természetesen a gyártásra és annak folyamataira, amely terület a lean és értékteremtés szempontjából a legjelentősebb (1). 

 

A kérdés, miszerint a digitális megoldások, a gyors információ áramlás, megosztás és adatelemzés mennyire teszi szükségtelenné a lean szemléletet, módszereket és eszközöket, egyértelműen nem időszerű. Hiszen a digitális gyártás és a lean gondolkodás teljesen kompatibilis, sőt egymást erősítő területek. A lean alapelv, miszerint a vevői igények megértéséből és kielégítéséből kell kiindulni, továbbra is fontos a vállalatok versenyképessége szempontjából. A digitalizáció legkiemelkedőbb hozadéka pedig az, hogy átláthatóvá teszi a bonyolult folyamatokat és az értékáramot, ezzel elősegítve a gyorsabb folyamatos javítást. A gyártásban megjelenő digitális megoldások (mobil eszközök, IoT platformok, felhő alapú IT, fejlett ember-gép interfészek, 3D nyomtatás, okos szenzorok, kiterjesztett valóság viselhető eszközök, robotokfogják megalapozni a lean menedzsment egy magasabb szintre lépését és azok előnyeinek még tökéletesebb kiaknázását. Bár lesznek olyan lean eszközök, amelyek átalakulnak, kevésbé fontossá válnak, de a lean elvek és kultúra továbbra is meg fog jelenni a stratégiai gondolkodásban, biztosítva a vállalatok versenyképességét (2). 

Irodalomjegyzék

Ghobakhloo, Morteza and Fathi, Masood. Corporate survival in Industry 4.0 era: the enabling role of lean-digitized manufacturing Journal of Manufacturing Technology Management, Vol. ahead-of-print No. ahead-of-print. https://doi.org/10.1108/JMTM-11-2018-0417

Mosonyiné Ádám, G. „Digitalizáció és a Lean management összefüggése” Digitalizáció és innováció hatásai a nemzetközi ügyletek és logisztika területére, szerk. Csonka L., Csekő K., pp. 58-71, BGE Külkereskedelmi Kar, Budapest)

Close Menu