Az Ipar4.0 Magyarországon

A Kibergazdaság Kiválósági Központ (KiKK) Kitekintő előadás-sorozatának harmadik része az Ipar 4.0 jelenségéről, egészen pontosan annak hazai megjelenéséről, szervezeti és technológiai jellemzőiről szólt. Az eseményre 2018. november 29-én, 16:45 órakor került sor. Az előadást Nick Gábor közgazdász tartotta, aki az MTA SZTAKI intézetében dolgozik, és részt vett a szervezet által, az Ipar4.0 Nemzeti Technológia Platform részére készített, a hazai Ipar4.0 stratégia megalapozó dokumentumát alátámasztó kérdőíves felmérés lebonyolításában, és az eredményeinek elemzésében.

Az információs és kommunikációs technológiák, valamint a gyártó- és logisztikai rendszerek gyorsuló integrációs folyamatai alapvető változásokat indítottak el a gazdaságban, amelyeket összefoglalóan Ipar 4.0-nak neveznek. A fogalom mára már beépült a köztudatba, de a definíció értelmezése még gyakran képezi diszkusszió tárgyát, és legalább ekkora kihívás annak megállapítása, hogy a vállalatok, vagy akár egész gazdaságok mennyire felkészültek a változásokból eredő új kihívásokra. A kérdőív eredményei – amely kb. 200 vállalkozás válaszaira épül – legjobb esetben is csak felemás képet adnak a hazai helyzetről. A hazai vállalkozási szektor ugyanis gyenge stratégiai és innovációs képességekkel rendelkezik, márpedig ezek nélkül nehéz lépést tartani a legújabb műszaki-technológiai trendekkel. Az előadásban kiderült, hogy vannak ugyan az Ipar4.0-n belül olyan területek, amelyek jobban állnak – vagy várhatóan gyorsan fejlődni fognak a közeljövőben -, mint pl. a termelés-gyártás, az informatika, esetleg az értéklánc-menedzsment, ám a hazai vállalkozások így is jelentős elmaradásban vannak németországi (verseny)társaikkal szemben. Viszonylag gyenge a hazai vállalkozások integráltsága a vállalati hálózatokba, pedig azok, akik ebben sikeresebbek (pl. járműipar) láthatóan jobban felkészültek az Ipar4.0 által fémjelzett ipari, gazdasági környezetben. Számos feladat áll még az érintettek előtt annak érdekében, hogy tudatosítsák a piaci szereplők széles körében az Ipar4.0 jelentőségét, javuljon a hazai kis-, és középvállalkozások innovációs potenciálja csakúgy, mint humán erőforrásuk digitális képességei és készségei.

Share on facebook
Facebook
Share on google
Google+
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn

Vélemény, hozzászólás?

Hasonló bejegyzések

A digitalizáció a középpontban

Megjelent egy konferenciakötet a digitalizációnak a nemzetközi kereskedelemben játszott változatos és mélyreható szerepéről. A kötetben a BGE oktatóinak és kutatóinak hét tanulmánya

Close Menu